Kehidakustányról
1232-ből származik a település létezéséről tanúskodó első dokumentum, mely egyben a nemesi megye kialakulásának legkorábbi emléke: itt ültek össze a zalai szerviensek, hogy egy birtokperben ítéletet hozzanak. A település a Zala folyó két oldalán terül el; a nyugatin Kehida, a keletin Kustány falurésszel, melyek egyesüléséből jött létre Kehidakustány 1977-ben. Itt élt Deák Ferenc. A Deák-kúria gyakori vendégei voltak a reformkor hazai nagy alakjai: Csányi László, Vörösmarty Mihály, Wesselényi Miklós, Széchenyi István és Batthyány Lajos is. A késő barokk kúriát 1770 körül építtette a Hertelendy család a vár helyére, majd öröklés útján a Deák család tulajdonába került. Az kúriát 1854-ben megvette a Széchenyi család. A földszintes, L alakú épület homlokzatait a XIX. század második felében eklektikus stílusban alakították át. Később a Károlyiaké, majd 1925-ben a kincstáré lett és mezőgazdasági szakiskola létesült mellette. Az épület előtt Deák Ferenc mellszobra áll, mely Zala György munkája. A jellegzetesen múlt századi vidéki kisnemesi kúria másfél hektáros parkja védett. A község temetőjében található a román eredetű Temetőkápolna, melyet 1719-ben újítottak meg barokk stílusban. A XIX. század közepéig a Deák család temetkezési helye volt. A római katolikus templom a XV. századi gótikus épület 1756-ban barokk stílusban átalakított utóda. Diadalívszerű barokk főoltárát Kismartonban készítették. Szószéke XVIII. századi copfstílusú munka.
Hegyi utak vezetnek a Diós-völgyben fellelhető Deák-kúthoz, ami egy kiépített forrás. Úgy tartják, hogy a forrás egykoron Deák Ferenc kedvenc pihenőhelye volt.
